A címben feltett kérdésre sokan keresik a választ, de most egy meglehetősen borúlátó perspektívára szeretnénk felhívni a figyelmet. Korábbi müncheni kollégánk, Petra Sammer(ex-Ketchum tanácsadó), és Michael Burker professzor, német kommunikációs szakember nemrégiben megkongatták a vészharangot, és sürgős lépéseket sürgettek ezen a téren.
Kiinduló állásfoglalásuk néhány elemére biztosan érdemes felfigyelni, mert azokat a magyar valóság is erősen alátámasztja. Lényegében azt mondják, hogy a média és a kommunikáció hitelessége megőrzésének védelmében az eddigieknél sokkal komolyabb összefogásra és lépésekre van szükség, mert egyébként megszokott világunk hamarosan összedőlhet. Mindennek alátámasztására öt tézist tettek közzé.
- Az MI kreatív felhasználása esélyeket és kockázatokat is rejt a vállalati kommunikációban – a szakembereknek nyíltan és kritikusan kellene reagálni erre a fejlődésre.
- A valóság egyre nehezebben különböztethető meg a (sokszor az MI által generált szöveges, képi vagy mozgóképi) fikciótól. Ez egyre nagyobb nehézségek elé állítja a média fogyasztóit.
- A bizonytalanság és a bizalom hiánya ahhoz vezet, hogy csökken a kommunikációt űzők szakmai hitelessége. Ez hosszabb távon a demokráciát is alááshatja.
- A PR-szakmának nagy elővigyázattal kell használnia az MI-t, annak felhasználását világosan jeleznie kell, és semmiképpen sem szabad (még kreatív okból sem) hamis információkat terjesztenie.
- A vállalatoknak, szervezeteknek és ügynökségeknek ki kell dolgozniuk az általános szakmai etikai kódexeken túlmutató saját irányelveiket az MI felhasználásával kapcsolatban.
